Én Ablakom Tiszacsegén
Országos hálózat Kik vagyunk? →Kérjen helyszíni felmérést, vagy tervezze meg online az ablakokat tiszacsegei házához.
Ingyenes, kötelezettségmentes felmérés
Szabvány vagy egyedi méret? Tervezze meg nyílászáróit online.
Megnézem az online árakat ablakarajanlat.hu
A 2022-es népszámlálás Tiszacsegén 2 139 lakást számolt össze, és ezek 69%-a 1981 előtt épült. A lakások 42%-a (894) vályogfalú, 70%-ukban (1 496) pedig fával is fűtenek. Panel falazatú lakást és távfűtést a népszámlálás nem talált, így az ablakcsere itt főként családi házakról, régi falazatról és kályhás fűtésről szól.
Kiszolgáló partner
A tiszacsegei megkereséseket az Én Ablakom hálózat tiszafüredi partnere, az Ablakunio – tiszafüredi partner fogadja; a partner székhelye Tiszafüreden van, Tiszacsegén nincs helyi iroda. A felmérés és a kivitelezés részleteiről közvetlenül az Ablakunióval érdemes egyeztetnie.
A tiszacsegei lakások 41%-a (868) 1961 és 1980 között épült, további 19%-a (417) 1946 és 1960 között. 1945 előtt 193 lakás készült, 2000 után csak 103. Az ablakcserénél tehát többnyire több évtizedes házról van szó.
A legtöbb lakás (894, 42%) vályog- vagy sárfalú, 825 lakás (39%) tégla, kő vagy kézi falazóelem. Vályogfalba az új ablakot másképp kell rögzíteni, mint téglába, ezért ezt érdemes már a felmérés kérésekor jelezni.
Fűtésben a fa a meghatározó: 1 496 lakásban (70%) használnak valamilyen fatüzelést, és 1 297 lakásban (61%) szobánkénti fűtés van. Kályhás háznál a rosszul záró, huzatos ablak a tüzelőfa mennyiségén is meglátszik. Az ablak ugyanakkor csak egy tényező: a rezsit a fal, a tető és a fűtés hatékonysága is befolyásolja.
Tiszacsege településképi rendelete (26/2017. (XI. 6.)) szerint az ablakcsere önmagában nem tartozik a településképi bejelentési eljárás tárgyába: a 33. § (1) alapján az eljárás a rendeltetésváltozásra, valamint a reklám és a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozik.
Szigorúbb szabály a helyi egyedi védett épületekre van. A 24. § (1) e)–f) szerint ezek felújításakor meg kell őrizni az épület „nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit”, valamint „nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát”. A szabályok megsértéséért településképi kötelezés és bírság szabható ki (35. §). A védett épületek jegyzéke a rendelet 2. mellékletében található; ezt nem néztük át, ezért címeket nem tudunk mondani.
A Központi településrész a rendelet szerint településképi szempontból meghatározó terület (14. § (2)–(3)). A 17. § (3) a) általános követelményként azt írja elő, hogy az egyedi homlokzatkialakításnál az illeszkedés érdekében figyelembe kell venni „a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya” szempontját.
Ez tájékoztatás, nem hatósági állásfoglalás. Kérdés esetén a 32. § (1) szerint kérelemre szakmai konzultációt lehet kérni a főépítésztől, annak hiányában a polgármestertől; a rendelet ezt nem teszi kötelezővé.
A rendelet szerint az ablakcsere önmagában nem tartozik a településképi bejelentési eljárás tárgyába (33. § (1)).
Ha viszont a ház helyi egyedi védett épület, rá a 24. § szabályai vonatkoznak, ezért előbb érdemes tájékozódni az önkormányzatnál.
Igen: vályogfalba másképp kell rögzíteni az ablakot, mint tégla- vagy betonfalba. Tiszacsegén 894 lakás vályogfalú, ezért érdemes ezt a felmérés kérésekor megemlíteni.
A 24. § (1) e) szerint meg kell őrizni az épület „nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit”. Az új ablak tehát ugyanott legyen, és ugyanolyan osztású, méretű legyen, mint a régi.
Tiszacsegén a lakások 70%-ában (1 496) használnak valamilyen fatüzelést. Ha az ablak huzatos, a meleg egy része elszökik, de a fűtési költséget a fal, a tető és a kályha is meghatározza.